Filmélmény… / How I see films #4

Cara Delevingne Paper towns premiere make-up

via popsugar.com.au

Miután a Corvin moziéjszakáján kicsit film-mérgezést kaptam, a mozizást egy jó pár hétre sikerült felfüggeszteni. Olyannyira, hogy amikor múlt héten felmerült, hogy vasárnapi B-tervnek vegyük be a mozit, a leghalványabb fogalmam sem volt arról, hogy mit játszanak.

After I got film-poisoning at a not-that-recent movie-night event I haven’t been to the cinema for a while. So when last week watching something in the cinema came up as plan B I didn’t even have a clue what’s in theatres.

Nem sok érdekeset… Azt a pár – egyébként kommersz – látványfilmet, amik érdekeltek volna, Orsi már látta (vagy másnak ígérte – pfff), szóval maradtak a francia nyálfilmek, meg a mesék. Őszintén, rohadtul nem érdekelnek a Minyonok. Sem az Agymanók. Még a Barbie, a roksztár hercegnőn elgondolkodtam volna, ha Orsi hagyja, de azért a komoly rostán valószínűleg az is kiesik. Szóval maradt a Papírvárosok.

Apparently there aren’t many interesting ones. Turned out Orsi either has already seen the oh-so-mainstream films I was interested in watching or promised to watch it with someone else. Bahh… So, we were mainly left with romantic French films or cartoons. Oh, sorry, animations. Anyway, I’m totally not interested in the Minions or Inside out. I would have given a second thought to Barbie in Rock ‘N Royals if Orsi would have let me, but really, that’s not something I’d go watch in the cinemas. So we decided to watch Paper towns.

Miért is jut nekem eszembe Papírvárosokat nézni? Azon kívül, hogy pont jókor kezdődött a jó moziban? Hát persze, hogy Cara (nemtudomkimondanianevét) miatt. Ami azt hiszem kicsit meglepett minket, hogy tetszett a film. Nem igazán tudom, hogy mit vártam tőle, de jó volt,bár próbáltak elijeszteni azzal, hogy tipikus John Green sablon. Ami óriási visszatartó erő, elvégre nem olvastam még semmit tőle, és nem is láttam könyvének filmadaptációját eddig. Dráma.

Besides the starting time and the cinema’s location were perfect, what brought my interest to Paper towns is Cara (I-can’t-pronounce-her-name). I think we both were a bit surprised how much we liked the film. Not as if I remember what kind of expectations I had before. A friend told us it’s a typical John Green story. Well… I haven’t read or watched anything from him yet, so… Big deal…

Javasolták helyette az Én, Earl és a csaj, aki meg fog halnit, ami egyébként megint nem tűnik rossz filmnek, csak hát nem biztos, hogy lett volna kedvem hozzá. Szóval megjegyeztem, hogy majd máskor. Mondjuk, ha elkezdik játszani. Jól megnéztük  a Papírvárosok előtt is az előzetesét, mert hát 24-étől játsszák a mozik. Ennyiből én azt mondanám, hogy aki a Séta a múltba című filmet szerette, az ezt is fogja. Az én lelkivilágomnak az anno nem tett jót. Dehát ízlések és pofonok…

My friend also suggested us watching Me and Earl and the dying girl, which doesn’t seem like a bad one either, but I’m not sure I am in the mood to watch it now. So I told him, next time, maybe when it hits theatres. Which apparently is 24th this month as it turned out from the trailer before Paper towns. It seems like A walk to remember kind of story for me which is nice on the one hand and “I’m not in the mood.” on the other.

Szóval, mi jó a Papírvárosokban? Tininyál, a visszafogottan nyálas ellenben eléggé vicces fajtából. Az valószínűleg inkább rólam mond el valamit, hogy a gyík poénokon én röhögtem fel legelőször a teremben… Az éneklős résznél nekem már majdnem potyogtak a könnyeim (és énekeltem is – igen, velem mozizni élvezet), mire a többi néző egyáltalán rájött arra, hogy mit hall… Na mindegy. Nekem tetszettek a karakterek is, a baráti körömből egészen jól be tudtam azonosítani a megfelelő arcokat és a végén levont tanulság meglepően illett egy pont aktuális szituációra, szóval a Papírvárosok tökéletes telitalálat volt. Emiatt most kicsit csalódott is vagyok, mármint nem a filmben csalódtam, inkább csak annyi, hogy Occam borotvája beficcen és hát ez az esetek többségében nem valami vicces dolog.

So, back to Paper towns. I liked it! Teenage romance or whatever but not overly romantic, more like funny. I mean FUNNY. 😀 I guess it describes me more than the film that I kind of was the first to laugh out loud at the very much geek jokes. Like by the time the rest of the audience realized what the characters were singing, I was half in tears from laughing and I was singing along… Yeah, it’s a serious experience going to the cinema with me. 😀 Whatever. I liked the characters too. I recognized a few friends in them and that’s always cool. Even the lesson in the end was a perfect fit for an actual situation which was surprising and cool at the same time. Okay, maybe not that cool. A bit disappointing, I mean an Occam’s razor like disappointment.

Cara Delevingne egyébként pont annyira karakteres, mint minden másban, amit csinál. Én pont ilyennek képzelem el őt az életben is. XD Már, ami a film elejének cselekményét illeti. Tökéletesen illene a Szupercsapat őrültjei közé is. Egyébként ez volt a másik, amit most hirtelen említésre méltónak érzek. (Nomeg a Trónok harcát, de az újabb kisregény, amit nem biztos, hogy meg akarok írni, főleg nem ide.) Véletlen csíptük el valamelyik éjjel, nem tudom melyik adón. Új szereposztás, régi karakterek. Egyértelmű, hogy nem tudják az eredeti színvonalat hozni, de azért eléggé rendben volt a film. Ugyanakkora állatok, szanaszét röhögöd magad, miközben minden felrobban. Teljesen jó. Ez a nekem való film. 😀 Hogy szerettem én ezt a sorozatot anno. Lehet nézni kéne. Kár, hogy nem vagyok nagy sorozatos. Na mindegy. … … … Váháááá! Játszanak benne az eredeti szereplők! Már ami Szépfiút és Murdockot illeti. Mr. T. biztos feltűnt volna, Hannibal, meg úgy nézem régen meghalt. 😦

Nnna, vadászom Carás videóklipeket és tessék Papírvárosokat nézni. Mert szórakoztató. 😀 Meguntam, ennyi. (Úgyis megint jó hosszúra sikerült.)


A magyar szinkronos előzetesért ide tessék kattintani. 🙂

Watching what Margot did in the beginning of Paper towns is exactly how I picture Cara Delevingne in real life. xD She could easily fit the crazy A-Team. And that’s actually another film I wanted to mention here. We accidentally found it the other night on TV. New cast, new story, old characters. And high expectations. Still, it was cool. The characters are so adorably crazy + lots of action = my type of film. Awesome-Team. I used to like this series. … … … I just found out the original  Faceman and Murdock actually got roles in the new film! How cool is that? I sure would have recognized Mr. T. though and seemingly the original Hannibal is long dead…

Whatever… I’ll search for music videos in which Cara turns up and then you go and watch Paper towns. ‘Cause it’s entertaining. Deal? I’m bored of blogging, so that’s it for now. (Yep, for a change, another long post.)

xoxo Dorie

Hallgassátok, szeressétek: / Listen to: Taylor Swift ft.Kendrick Lamar – Bad blood

Advertisements

Leave a Reply / Most szólj hozzá

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s