Boyan Slat: Jegyezd meg / A name to remember

Új kiskedvencem van. Annyira fiatal, hogy ha azt mondanám egyszerűen beleszerettem, sokan azonnal pedofíliával gyanúsítanának. Persze ettől még imádom. Mert hogyan lehetne nem imádni valakit, aki képes úgy gondolkodni, ahogyan ő? Meggyőződésem, hogy Boyan Slat napjaink tökéletes példaképe és remélem, hogy sokakat ösztönöz majd legalább környezettudatosabb életre, de még inkább arra, hogy higgyünk magunkban és abban, hogy jobbá tehetjük a világot.

Boyan Slat The Ocean Cleanup

via theoceancleanup.com

Faith in mankind restored! I’ve got a new “little fave”. He’s so young you’d accuse me of pedophilia if I said I just love him. This doesn’t keep me from adoring him though, because how could you not admire someone having such an awesome way of thinking? I believe that Boyan Slat is the perfect role model of our days and I do hope that he is going to inspire a lot of people to at least live a more environmentalist life, but more to believe in themselves and that we all can make this world a better place.

Magyarul nem sokat találtam Boyan Slat munkásságáról, ezért most röviden (és valószínűleg kicsit nagyon szakszerűtlenül) összefoglalom a lényeget. Akik tudnak angolul, azoknak ajánlom figyelmébe a fiú TEDx prezentációját (Nézzétek teljes képernyőn, úgy jól olvasható a felirat.) és a The Ocean Cleanup honlapját.
Khm… Igen, ebből lett az, hogy kaptok egy prezi fordítást. Pár lényegtelen, vicceskedős részt hagytam a francba, egyébként pedig, ha valahol komolyabb félrefordítást vesztek észre (szakkifejezések rúlz), aminek tudjátok a helyes megfelelőjét, akkor nyugodtan meg lehet nekem írni. Az építő jellegű kritikát jól fogadom.

I cannot really tell anything more than you can see in Boyan Slat’s TEDx presentation or read on the official site of The Ocean Cleanup, I might just add some fangirling notes in English too, while I summerize the idea and the project in translate the presentation to Hungarian. 🙂 (To best see the subtitles watch it on full screen.)

Szóval Boyan Slat 19 éves, egy ~100 fős csapatot vezet, akik mind azon dolgoznak, hogy Boyan ötlete, kutatási eredményei és tervei alapján megtisztítsák az óceánokat a szinte elképzelhetetlen mennyiségű műanyag szeméttől.

A prezentáció:

Boyan úgy véli, hogy a kőkorszak és a bronzkor (stb) után most éppen a műanyagkor kellős közepén vagyunk. Évente 300 millió tonna műanyagot állítunk elő, aminek egy része a folyókon keresztül az óceánba kerül. Gondoljunk csak bele, amikor megkívánunk egy kis édességet, megvesszük a kekszet, ami a papírdobozon belüli műanyag tálcán egyesével műanyagba csomagolva várja, hogy megegyük. Aztán a csomagolás, a műanyag szatyorral együtt megy a szemétbe…

Itt kicsit hozzátenném, hogy nálunk a helyzet még nem is annyira gyászos. Én Japánban akadtam ki nagyon a fölösleges túlcsomagoláson és iszonyatos mennyiségű szeméten.

Sidenote to the bizcuit example: I was totally shocked by overpackaging and extreme amount of litter when I was in Japan, realizing it’s not even that bad yet in Hungary.

Boyan imád búvárkodni és megmutat pár az azori-szigeteki nyaralása alkalmával készített fotót. A tengerpartot műanyag darabkák borítják, amik bár az évek során egyre kisebb darabokra törnek attól még műanyagok maradnak. Felhívja a figyelmet rá, hogy a műanyag darabkák között nagyon kevés a piros színű, mert azok a madarak számára tápláléknak tűnnek. Megeszik és elpusztulnak tőle.

Újabb megjegyzés: van ez a nagyon hülye szokása az embereknek, hogy a vizekbe és a mélyebb helyekre pénzérméket dobálnak. Így van ez a Grand Canyonban is, ahol a keselyűk hajlamosak megenni a kis csillogó fémeket, utána meg jól elpusztulnak fémmérgezésben… Tudom, hogy gondolkodni luxus, mielőtt dobálózni kezdünk, de azért egy próbát megér…

Sidenote to the birds eating the red plastic pieces example: for some reason people like to throw coins into waters and deeper places. Like in Grand Canyon where vultures tend to pick up and eat those coins which results in their dying of metal-poisoning…

Ez a hulladék elsősorban a képen látható öt forgó áramlatban gyűlik össze. Itt nemcsak, hogy elpusztítja az élővilágot, de a felszívódó kémiai anyagok bekerülnek a táplálékláncba, aminek a tetején ugye mi magunk emberek állunk.

Boyan Slat The Ocean Cleanup

via theoceancleanup.com

Az utolsó csepp a pohárban Boyan számára az volt, amikor Görögországban búvárkodott és több műanyag zacskóval találkozott a vízben, mint hallal. Ezek az avatatlan szem számára akár medúzának is tűnhetnek, de nem azok. És míg sokan az ilyen környezetvédelmi kérdésekre úgy reagálnak, hogy ezen aggódjanak majd a gyerekeink, itt van Boyan, aki már a következő generációt képviseli és fel is tette az egyszerű ámbár nagyon fontos kérdést: Miért nem tisztítjuk meg a vizeket?

Számos oka van annak, hogy a témával foglalkozó kutatók elsősorban az oktatáson keresztüli megelőzésre fókuszálnak a meglévő műanyag szennyezés eltisztításával szemben. Öt hatalmas, mozgó területtel kellene megbirkózni, míg a szemét mérete az óriási halászhálóktól kezdve egészen a molekulárisan apró darabokig változik. A megvalósítás finanszírozhatósága sem elhanyagolható tényező, arról nem is beszélve, hogy ismeretlen a műanyag mennyiség, amit kiszűrés után vissza kellene juttatni a szárazföldre. 

Vannak emberek, akik soha nem fognak megváltozni, pl. az idősek nézeteit, (rossz)szokásait megváltoztatni, szinte lehetetlen. Ezért sem lehet csak a megelőzésre koncentrálni, összetett megoldásra van szükség és minél gyorsabban.
Boyan kihívásként tekintett a felmerülő kérdésekre/problémákra és amikor olyan feladatot kapott az iskolában, ahol társával együtt egy szabadon választott témát kellett feldolgoznia, akkor bele is kezdett a műanyag szennyezéssel kapcsolatos kutatásába.

A következő görög nyaralására a ruhái helyett (a fapados légitársaságok súlykorlátozása miatt) egy az átlagosnál 15x finomabb szövésű vonóhálót vitt magával, hogy mintákat tudjanak venni a tengerből. Rájöttek, hogy a vízben 40x több a nagyon apró műanyag darabok száma, mint a nagyobbaké. Ezek kiszűrése közben viszont figyelni kell arra, hogy a fontos planktonok az élőhelyükön maradjanak. A centrifugális erő felhasználásával a planktonok és a műanyag darabok könnyen elkülöníthetőek és Boyan tesztjei alapján a planktonállatkák a szétválasztáshoz szükségesnél magasabb erőhatásokat is képesek túlélni.

Ahhoz, hogy a tisztítás szükséges mélységét meg tudják állapítani egy többszintes vonóhálót készítettek, amit az Északi-tengeren próbáltak ki és, ami a tesztelés közben tönkrement. Ez persze Boyant nem tarthatta vissza, hiszen hogyan tisztítsunk meg valamit, ha nem ismerjük a szennyezés pontos mértékét? Egyesek ezt pár százezer tonnára, míg mások százmillió tonnára becsülték. Ennél pontosabb tudományos adatra volt szükség, ezért világszerte több egyetemmel is felvették a kapcsolatot, hogy reális becslést készíthessenek a forgó áramlatok felszíni rétegeiben található műanyag mennyiségéről. A számítások szerint 2020-ra a kivonható műanyag mennyisége 7,25 millió tonna, ami 1000 Eiffel torony súlyának felel meg. Charles Moore, a nagy csendes-óceáni szemétfolt kutatója szerint 79000 évbe telne ezt a problémát orvosolni.

Boyan hiszi, hogy a nagy csendes-óceáni szemétfolt öt év alatt képes önmagát megtisztítani. A konvencionális módszer szerint hálóval hajóra lehet gyűjteni a szemetet. Több hálóval, több hajóval nagyobb területet lehet megtisztítani. De ha a gyűjtő pontokat merevebb feszítékkel kötjük össze, amivel nem az a célunk, hogy befogjuk, hanem az, hogy eltereljük a hulladékot, akkor hirtelen még nagyobb területet lehet lefedni. Ha nincsen háló és adott lyukbőség, akkor a legkisebb műanyag részecskék is kiszűrhetővé válnak, az élőlények pedig egyszerűen elúszhatnak a feszítékek alatt, így a takarítással járó fölösleges pusztítás 99,98%-ban elkerülhető.

De! Ha valami újat, valami mást szeretnénk tenni, akkor máshogy is kell gondolkodni. Például, az, hogy a műanyag felszívja a mérgező kémiai anyagokat, nem is annyira rossz dolog, hiszen, az összes műanyaggal együtt, a sok tonna szerves szennyező anyagot is eltávolítjuk a tengeri környezetből.

A kérdés az, hogyan minimalizáljuk a környezeti, pénzügyi és szállítási költségeket. Boyan egy újabb nézőpont váltással az óceáni áramlatok mozgására akadály helyett megoldásként tekint. Ha a “hajókat” a tengerfenékhez rögzítjük és kihasználjuk a forgó áramlatok természetes mozgását, rengeteg pénzt, munkaerőt és (káros anyag?) kibocsátást spórolhatunk meg. A Boyan által megálmodott állomások teljesen önfenntartóak, napenergiával és a hullámzás termelte energiával működtethetők. Az ördögrája formát az azori-szigeteki búvárkodás ihlette, a szárnyak természetes mozgásának imitálása pedig biztosítja, hogy a bemeneti nyílás érintkezzen a vízfelszínnel a legdurvább időjárási viszonyok esetén is.

Boyan szerint 24 cikk-cakk formában elhelyezett ilyen állomás egy egész óceánt képes megtisztítani. Összehasonlításként felhozta a történelem legnagyobb műanyag szennyezési katasztrófáját, amit mindössze hat konténer sérülése okozott Hong-kongban. A tisztító állomásokkal naponta több,mint 55 konténernyi szemetet lehetne kivonni a vizekből. Az öt fő forgó áramlatnál történő tisztítással nem csak a műanyag szennyezés okozta évenkénti több, mint egy milliárd dolláros hajókárt lehetne megelőzni, de a “lehalászott” műanyagot 500 millió dollárért lehetne értékesíteni, ami több, mint a terv kivitelezési költsége, ezzel nyereségessé téve az egész projektet.

Ha észrevesszük, hogy a változás fontosabb, mint a pénz, akkor a pénz jönni fog.
Igaz, hogy ez lesz az egyik legnagyobb környezetvédelmi projekt a világon, de mi magunk okoztuk a kupit, amit el kell takarítani. Mi találtuk fel a műanyagot, amivel teleszemeteltük a világunkat és együtt képesek vagyunk feltakarítani is magunk után.

Jól hangzik, mi? És, hogy ez ebben a formában kivitelezhető-e? Nemsokára megtudjuk. A The Ocean Cleanup projekt első fázisa a megvalósíthatósági tanulmány. A honlaphoz tartozó blogon és a projekthez kapcsolódó közösségi média oldalakon az alábbi képet és a június 3-ai élő közvetítés linkjét találjátok. Gondolom nem én egyedül sejtem azt, hogy leleplezésre kerül az első működő prototípus… Alig várom!

Boyan Slat The Ocean Cleanup

via theoceancleanup.com

Sounds good, isn’t it? And if it’s really feasible or not, we’ll see. Sooner than later, as the first phase of The Ocean Cleanup project, the feasibility study is just about to be completed. All social media sites and the blog shows the above picture with the link to the live stream on 3rd June. I think I’m not the only one guessing there is a working prototype under that cover to be unveiled… I just can not wait!
Are you going to watch it with me?

A projektet magánszemélyként a honlap Donate menüjén keresztül lehet támogatni. Céges támogatók, együttműködők, önkéntesek jelentkezésére és média jellegű megkeresésekre a Contact menüponton keresztül van lehetőség.

In case you’d like to make donations to the project, you can do so on the Donate page. For collaboration or media enquiries, as well as if you’re thinking about joining the team as a volunteer, the Contact page is were to click.
And I think that’s all for now. I’m holding back my fangirling toughts, but I’m still too curious to see where his passion is taking this guy. As crazy as it may sound, he’s already inspired me, so… Feel free to share the info about The Ocean Cleanup and hand’s up, who’s watching the live stream with me on 3rd June!

És azt hiszem ennyi. Az elvetemült rajongásom visszafogom, bár kíváncsiságom határtalan, hogy mire jut ez a srác. Az biztos, hogy engem már megihletett – akármennyire hülyén is hangzik ez… xD Terjeszteni ér és kezeket fel, aki nézi velem június 3-án az élő közvetítést! 🙂

xoxo Dorie

Ps. Boyan! Just in case you’d ever find and read this post… Besides all you do for the oceans, for the environment, for the planet, for our future…Thank you darling for giving me the missing piece of inspiration for a recent creative project I’m working on! (Even though it’s nothing near as important as yours.) Lots of love from Hungary! ♥

Hallgassátok, szeressétek / Listen to: Mariah Carey & Whitney Houston – When you believe

Advertisements

4 thoughts on “Boyan Slat: Jegyezd meg / A name to remember

  1. Pingback: I’m not even your fan, let alone your groupie… | D for Diamond

  2. Pingback: The Ocean Cleanup | D for Diamond

  3. Pingback: Sleep is for girls | D for Diamond

  4. Pingback: Újabb kis lépés az emberiségnek… /Another small step for mankind… | D for Diamond

Leave a Reply / Most szólj hozzá

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s